|
A ház tervezett hőszigeteléséről információkat itt talál.
Döntéselőkészítés Miért van egyáltalán szükség épületeink hőszigetelésére? A panelépületek falai, ablakai hőtechnikailag olyan rossz minőségűek, hogy energiatakarékossági célú rekonstrukciójuk az első és elengedhetetlen lépés. A hőszigetelésük megvalósítása az energia-megtakarítás terhére biztosított.A felújításra költött pénz szinte néhány év alatt megtérül. Az épület teljes hőszigetelése jelentős energiamegtakarítással jár. Az épület falainak hőszigeteléssel (homlokzat, pincefödém, tető) jelentősen tudjuk csökkenteni a lakások fűtésére szolgáló hőenergia veszteségét. U érték, a szigetelőképesség mértéke (W/m2K) A szigetelőanyagok legfontosabb mérőszáma az ún. U azaz hőátbocsátási érték. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé, akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy fok a hőmérséklet- különbség. Ha falunk „U értéke”, azaz a hőátbocsátási tényezője pl. 1,4 W/m2K —ami egy B30-as falazatnak felel meg—, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a „hősugárzót” a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk. Egyszerű számítással könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a „hősugárzó” egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. Ez csak a falakon távozó hőveszteségről ad képet, a nem megfelelő nyílászárók okozta veszteség tovább rontja a képet. A maximális energiamegtakarításhoz az épület hőszigetelését a nyílászáró cserékkel együtt kell elvégezni, különös tekintettel arra, hogy az utólagos nyílászáró csere esetenként roncsolhatja a külső hőszigetelést, így penészesedést okozhat. Ajánlott sorrend a munkák elvégézésre: Nyílászárócsere Külső hőszigetelés
A hőszigetelést 3 fő épületrészen kell elvégezni, hogy maximális eredmény érjünk el: - homlokzat
- pincefödém
- tetőtér
Egy épület hővesztesége akár 30-40%-kal is csökkenthető megfelelő hőszigetelés alkalmazásával.
Szellőztetés és a penészesedés problémája Miután egy épületnél megtörtént a nyílászárócsere és a külső falak hőszigetelése, joggal vetődhet fel a kérdés, nem okoz-e penészesedést az épületben rekedt meleg levegő és pára. A probléma alaposabb körbejárásához meg kell vizsgálni magát a jelenséget, milyen körülmények vezetnek egy épületnél penészesedéshez, hogyan befolyásolja ezt a hőszigetelő anyag, a leggyakrabban használt polisztirol. Penész kialakulása Ahol az épület falán a pára ki tud csapódni, ott penészesedés léphet fel. Ez jellemzően két esetben fordulhat elő: - Hőhíd fellépése: két jelentősen eltérő hőszigetelő képességű falfelület találkozásánál ún. hőhíd léphet fel. Mivel a magasabb hőáteresztő képességű szerkezetből a hő gyorsabban távozik, ezért a pára ezeken a pontokon csapódik ki, ami idővel penészesedéshez vezethet. A hőszigetelést ezért ajánlott az összes érintett falfelületen elvégezni, mivel pl. ha csak a homlokzatot hőszigeteltjük, a pincét, és födémet nem, akkor a szigetelés alsó és felső szakaszán megnő az épület penészesedésének valószínűsége.
- Magas páratartalom, alacsony belső hőmérséklet. a penészesedést kiváltó levegőben szálló spóráknak magas páratartalom, hűvös falfelület és sötétség kell. Ennek megfelelően ideális hely lehet számukra a fürdő, a konyha, de akár a nappali is. Penészesedés akkor kezdődik egy lakásban, ha 3 napot meghaladó időtartamig folyamatosan 75% feletti a páratartalom. Ilyen körülmények mellett a tartós 18 fok alatti hőmérséklet fokozott penészesedést okozhat, 18 - 22 fok közötti hőmérsékletnél viszont már jelentősen csökken az esély a kialakulásra, 22 fok felett pedig már nagy valószínűséggel nem fog penészedni.
A penész kialakulásával kapcsolatban a fenti kettő tény, viszont általánosságban elmondható, hogy egy lakás belső pára terhelése erősen függ a bent lakók számától és életvitelétől. Egy egyedülálló, napközben dolgozó felnőtt lakásában ilyen gond soha nem lesz, míg egy két szobás lakásban, 3 kisgyermekét otthon nevelő házaspárnál, ez akár valós veszély lehet. A lakó térben megtermelődő pára egy része diffúz úton a falon, majd a szigetelésen távozik, és mivel a szigetelés után megnő a belső falazat hőmérséklete, így tényleges víz fázisú pára lecsapódás nagyon szélsőséges esetben tud kialakulni. Sajnos a penészesedéshez a falazat belső pórusainak bizonyos fokú nedvesség telítettsége is elegendő. Nyilván a diffúzióval távozó pára, az össz pára mennyiség kissebb része. Most, hogy tisztában vagyunk a penészesedés kialakulásával, nézzük meg, hogyan befolyásolja épületünk hőáteresztő képességét a leggyakrabban használt szigetelőanyag a polisztirol. Témával kapcsolatos linkek
Polisztirol Forrás: Rev-Color A panel épületeknél is használt polisztirol lapos rendszer kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal bír, hővezetési tényezője: 0,04W/m2K. A kedvező ár-érték arányából adódóan az egyik leismertebb és alkalmazott rendszer. Könnyen és gyorsan lehet vele dolgozni. Nehezen éghető. A különböző polisztirol lap gyártó cégek sokféle minőségben állítanak elő hőszigetelő lapokat, ezért fontos a megfelelő minőség kiválasztása, így ezt helyesen alkalmazva kiváló, tartós hőszigetelést érhetünk el. Mivel a polisztirol lapok a párát egyáltalán nem engedik át, a hőszigetelés mögött lecsapódó pára, csak a lapok közötti fugáknál és a lapok mögött tud távozni, ezért is rendkívül fontos a perforált indítóprofil alkalmazása. A polisztirol lapokat felhasználó komplex hőszigetelő rendszerek viszont már rendelkeznek jól mérhető páraáteresztő képességgel, és ami meglepő, ez nem marad el nagyaságrendileg a kőzetgyapotos rendszerétől ( fontos ! rendszerről, és nem anyagról van szó, mert a polisztirol szigetelő lap, és a kőzetgyapotos szigetelő lap között valóban nagy különbség van ) A polisztirol lap hatékonyságát és megfelelősségét különböző vizsgálatok igazolják. A '80-as évek közepén Dr. Bálint János tanszékvezető főiskolai tanár Pécsett kísérleteket folytatott a József Attila úton iparosított technológiával épült 10 emeletes társasházak északi homlokzatán, ahol vizsgálta a porózus falfelületek (betonfalak) páradiffúzióját, hogy melyik polisztirolos hőszigetelő technológia a legmegfelelőbb. Vizsgálta, hogy milyen hatása van a hőszigetelésnek a lakásokban jelentkező pára kialakulásában és kicsapódásában. Többféleképpen oldották meg a hőszigetelés átszellőzését (lapok mögötti légrés, páraszellőző csövecskék beépítése, stb.) A kísérlet során azt tapasztalták, hogy a fűtési szezon rövidebb, mint a panelbeton párafeltöltődési ideje. Nem volt különbség a különbözőképp szellőző és a szellőzés nélküli hőszigetelések között. A lakásokban átlagos szellőztetés mellett egyáltalán nem keletkezett páralecsapódás. A fűtési szezon ideje alatt a párafeltöltődés nem tud teljesen végbe menni a panelbetonban! A jó idő kezdetével megkezdődik a panelbeton kiszáradása. Természetesen szellőztetni mindig kell, de az átlagosnál nem szükséges többet szellőztetni Hogyan szellőztessünk okosan? Elmondható, hogy egy lakásban a penész kialakulásához extrém körülmények kellenek, melyet rendszeres szellőztetéssel meg tudunk előzni. A nagyobb rész a tudatos szellőztetésé. Az évtizedeken keresztül használt régi, nem megfelelő tömítettségű nyíilászárók szinte maguktól szellőztettek. Ezt egy korszerű nyílászárónál csak tudatosan lehet megoldani. Naponta több alkalommal, rövid ideig tartó, szellőztetés mindenképpen szükséges a lakók részéről. A megépített hőszigetelő rendszernél különös gondot kell fordítani a csomópontok megfelelő megépítésére, mert ez is vezethet páralecsapódáshoz. A fentiek alapján egy teljes lakó közösségre általánosítható megoldás nincs, de a penészesedés megelőzésében a rendszeres szellőztetés kiemelkedő szerepet játszik. Számos emberben a szellőztetés gondolata együtt jár azzal, hogy „kimegy a meleg”. Ez tévhit, ugyan is szellőztetésnl a szoba levegője valóban lehül, de a hőtároló tömegként működő falai nem, így a rövid ideig tartó intenzív szellőztetés után a belső tér a fal " melegétől", és a fűtő testektől hamar vissza melegszik. A szellőztetés esetén célszerű egyszerre több nyílászárót teljesen kinyitni, kihasználva az épület tájolásából, a lakás elhelyezkedéséből adódó légmozgásokat. Témával kapcsolatos linkek - Nikecell, NIKECELL - Aktualitások
- Revco, Hőszigetelő anyagok
- Rev-Color, Hőszigetelés technológia
- Austrotherm, Austrotherm Kft. - Austrotherm Kft.
- Bachl, Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. - Hőszigetelés profiknak
- Dryvit Eger, Ajánlott Nikecell
- Hőszigetelés.net, Kívülről kapjuk el a hőt
- A Mi Otthonunk, A Mi Otthonunk - Színes, képes havi magazin az otthonról: Tartalom / Építés, felújítás / Homlokzati hőszigetelés
- Ingatlanmenedzser, 4 ezer forintos fűtésszámla egy panelben? Sikerült! - IngatlanMenedzser.hu
- Festékdepo, FESTÉK-DEPO Hőszigetelés
- MEPS, MEPS Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete - Aktuális
- Hatékony Kft, Hatékony Kft. - Panelprogram -
- Ezermester, Dryvit panel épületeken - Ezermester 2008/4
- Dryvit, Dryvit Hőszigetelés
- Passzív ház:
Beérkezett Árajánlatok Regisztrált tagok számára a beérkezett nyílászáró árajánlatok itt megtekinthetőek |
