Határozathozatalhoz szükséges szavazattöbbség | 2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról
alapján | Budapest XIV. kerület Rákosfalva park 5/A-D. számú Társasház Szervezeti és Működési Szabályzata alapján
|
Közgyűlési határozat tárgya |
Jelenlevő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével | III. Fejezet, A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE Általános rendelkezések A közgyűlés (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg. | 1.4.2 A közgyűlés határozatát a jelenlevő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg, ha a társasházakról szóló törvény, az alapító okirat vagy a jelen szervezeti és működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik. |
| V. Fejezet, VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések Átmeneti rendelkezések 60. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okirata olyan - a külön tulajdont nem érintő - számítási hibát vagy nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatával az alapító okiratot kijavíthatja; e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. | |
Összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbség | I. Fejezet, ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A szervezeti-működési szabályzat
14. § (1)
A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.
15. §
A közösség - a 14. §-ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
| 4.
A szervezeti és működési szabályzatot a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg, vagy módosíthatja.
1.4.5
A szervezeti és működési szabályzatot a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű (50%+ 1 szavazat) szavazat-többségével alkotja meg és módosíthatja.
|
Összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbség | II. Fejezet, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A TARSASHÁZBAN
A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
18. § (1)
Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.
19. § (1)
A közösség a 18. § (1) és (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg.
| 1.4.6 A nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltozott használatához az összes tulajdoni hányad szerinti – a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló – legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg.
|
Összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többség | I. Fejezet, ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A társasház
3. § (2)
Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. | |
Összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbség | I. Fejezet, ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A társasház alapítása, alapító okirat
10. §
(3)
Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.
| 1.4.3
Az alapító okirat módosításáról, az egész telekingatlan és épületrészek elidegenítéséről, megterheléséről, a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak. 1.4.4
A közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább 4/5 többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet a közös tulajdonban álló, önálló ingatlanként kialakítható ingatlanrész elidegenítéséről.
|
III. Fejezet, A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE
Általános rendelkezések
A közgyűlés
29. § (1)
A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak. |
Értelmező rendelkezések | V. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:
2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása. | Fogalom-meghatározások , értelmező rendelkezések Fenntartás Az üzemeltetés és a karbantartás és a felújítás.
Üzemeltetés
A közös tulajdon rendeltetésszerű használatához
folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása,
így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a
központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, szolgáltatások megszervezése, az Intézőbizottság rendszeresítése esetén a működésének biztosítása. |
Karbantartás | 2.2. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A karbantartás lehet: 2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése, 2.2.2. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése, 2.2.3. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka. | Karbantartás A közös tulajdonban levő ingatlan állagának és
rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása
érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét
terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő
javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje.
A karbantartás lehet:
a.) hibaelhárítás,
amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése
b.) időszerű karbantartás,
amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése, c.) tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka. |
Felújítás | 2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet:
2.3.1.
teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése,
2.3.2.
részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése,
2.3.3.
korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. | Felújítás Az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási, építési -
szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az
eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet:
a.) teljes felújítás:
a műszaki állapot alapján szükséges az ingatlan egészére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése,
b.) részleges felújítás:
az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése,
c.) korszerűsítés:
a központi fűtő- és melegvíz szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaságvédelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. |
Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások | 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak. | Rendes gazdálkodás körét meghaladó
kiadások
Az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás, és a felújítás) körébe
nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével, vagy új épület létesítésével járnak.
|
